Ő

Volt, kit kedves hangon szólított az élet
De Ő ezzel kést fent s kardot élesített.
Dédelgetett játéka a fosztogatás volt,
Halk léptekkel lépett,
Hátulról támadott.
Mikor búcsút mondott,
Hangosan kiáltott:
Ölhettem volna még több áldozatot!

Volt, kit a sors kilökött magából.
Sorsa volt, hogy sors néllkül hazatalálhasson.
Sors nélkül szeretni, sors nélkül gyűlölni.
Nem félt, megtanult minden egyes percet
Nehezen eltűrni.
Búcsúja szép volt, halk és egyszerű:
Figyeljetek csak rám, elmenni oly könnyű!

Volt még egy harmadik. Rá nem emlékeztek.
Megszületett, élt, s nehezen, de elment.
Nem emlékeztek, mindig siratjátok.
Minden éjben és nappalban csak Őt kutatjátok.
Sírtok, nem lelitek, észre sem veszitek.
Ő az, kinek emlékét soha nem lelitek.
Ő Ti vagytok, tiszta ódon-lelketek,
Keresitek benne az életeteket.