�

Volt, kit kedves hangon sz�l�tott az �let
De � ezzel k�st fent s kardot �les�tett.
D�delgetett j�t�ka a fosztogat�s volt,
Halk l�ptekkel l�pett,
H�tulr�l t�madott.
Mikor b�cs�t mondott,
Hangosan ki�ltott:
�lhettem volna m�g t�bb �ldozatot!

Volt, kit a sors kil�k�tt mag�b�l.
Sorsa volt, hogy sors n�llk�l hazatal�lhasson.
Sors n�lk�l szeretni, sors n�lk�l gy�l�lni.
Nem f�lt, megtanult minden egyes percet
Nehezen elt�rni.
B�cs�ja sz�p volt, halk �s egyszer�:
Figyeljetek csak r�m, elmenni oly k�nny�!

Volt m�g egy harmadik. R� nem eml�keztek.
Megsz�letett, �lt, s nehezen, de elment.
Nem eml�keztek, mindig siratj�tok.
Minden �jben �s nappalban csak �t kutatj�tok.
S�rtok, nem lelitek, �szre sem veszitek.
� az, kinek eml�k�t soha nem lelitek.
� Ti vagytok, tiszta �don-lelketek,
Keresitek benne az �leteteket.