A malac az égre néz
A vers Szabó Ágnes ihletése alapján íródott.
Malac voltom nem tagadom
Nyomorúságos a napom.
Égre néznem lehetetlen,
Malac-szívem telhetetlen.
Fejszerkezetem lefele les,
Elhulladványokat keres.
Felnézni már nem tud ő;
Nincs benne elég erő.
Valahol várom a napot,
Mikor hozzám hívnak papot.
Taszigálnak-ráncigálnak,
Fejem tán majd égnek állhat.
Szemeimmel megleshetem
Hőn áhított terem: egem.
Rám hullnak majd a csillagok,
S utoljára megcsillanok.
Addig egyetlen vigaszom
Harminc perces orgazmusom.
Boldogsághoz mégsem elég:
Szerelemtől szívem elég.
Várom tehát végem napját,
Mint kisgyermek a nagyapját.
Várom, mikor lesz fájdalmam is édes méz;
A pillanatot, mikor a malac az égre néz.
|