Felmetszett

Meztelen fekszem
Egy merev, hideg talajon.
Várom utolsó kérdését és
Hallgatom a penge hamvas élezését.
Felmetszett.
Ujjaival szerveim között kutat
Majd az asztalra dobja őket
Ritka elengáns mozdulatokkal.
Üvölt. Nem értem, hogy bírja torokkal -
Naponta ünnepelni halotti torokkal...

Az asztalhoz áll.
Nézi.
Nézi.
Kicsavarja. Elítéli.
Majd felkapja, visszarakja.
Alaposan összevarrja.
Felállok, rám kacsint merészen.
Elmegy. Szívem egy utolsót dobban
Zakója jól vasalt zsebében.
Átfúj rajtam a szél. Tudom és érzem
Hogy én itt, az előbb
A semmiért egészen.

2013.04.06.