Földanya
Könnyé vált az izzó vére Megéhezett szép igére Széjjel oszlott nyögő mérge S emlékezett már a végre.
Könnyé vált az izzó vére Kicsorgatta fára, fűre Égett arca Világ tükre Belenézne - összetörne.
Szerelmes a Szerelembe, Titkon fájlalja - Szíve-lelke tellve könnyel, reménnyel Didereg, fázik, szeme lecsukva
Lassan lélegzik, Egy-egy sóhaja Megtéveszthet: úgy érzed, tiéd. Nagyon szereted, de nem tudom, miért.
Kiáltással szülte minden gyermekét. Ezért vagy te fájdalmas ahogy ő, Ahogy én. S lélegzünk tovább.
Nem tudjuk mi szép. Miért fontos nekünk Egy-egy régi kép.
Mi hárman - ő, te és én Olyan egyformák vagyunk.
2007.09. 07. Kaposvár
|